第一百二十六章都是高手 (第9/13页)

**极********苦********的********声********音********，********“********叶********剑********仙********请********与********贫********僧********去********那********山********间********一********战********，********免********得********毁********我********菩********提********寺********内********建********筑********。********”********<********b********r****************/********=********<********b********r****************/********=********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********很********明********显********极********苦********是********汲********取********了********白********马********寺********的********前********车********之********鉴********。********<********b********r****************/********=********<********b********r****************/********=********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********叶********长********亭********毫********不********介********怀********，********古********剑********陌********上********草********往********天********空********一********抛********之********后********，********叶********长********亭********身********形********微********动********，********向********前********掠********去********，********正********好********站********在********那********古********剑********剑********身********之********上********，********说********书********人********嘴********里********的********剑********仙********之********资********有********多********少********叶********如********晦********记********不********清********，********但********御********剑********这********一********项********便********是********怎********么********都********有********的********。********<********b********r****************/********=********<********b********r****************/********=********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********&********n********b********s********p********;********叶********长********亭********御********剑********而********出********之********后********，********极********苦********从********寺********内********走********出********，********几********步********之********后********便********是********脚********下********生********莲********，********缓********缓********升********空********，********老********和********尚********一********脸********祥********和********，********淡********然********开********口********说********道********：********“********叶********剑********仙********自********然********有********一********剑********可********破********万********法********，********可********贫********僧********也********有********一********印********足********以********镇********压********世********间********一********切********。********”********<********b********r****************/******